Fiatalok a munkaerőpiacon

19/04/26 péntek
ujnemzedek.hu
A fiatalokat sokszor hajlamosak vagyunk homogén, egységes csoportként kezelni, mind a közbeszéd, mind a hivatalos kommunikáció során. Ezek a kijelentések azonban rendkívül messze állnak a valóságtól, és sokszor károsak is, hiszen akadályozzák az ifjúságot érintő kérdések kibontását.

A fiatalság (azaz hivatalosan a 15 és 29 év közötti korosztály) rengeteg különböző jellemzővel bíró csoportból áll, éppen ezért rendkívül heterogénnek mondható közeg. A fiatalkor változékonysága már alapból magába foglalja az egyes korosztályok közti eltéréseket, amelyek kihatnak többek között az egyén oktatásban való részvételére, valamint munkaerőpiaci helyzetére is.

A fiatalság heterogenitása „fő tevékenységüket” tekintve is láthatóan megjelenik. (Fő tevékenység alatt azt a státuszt érti a szaknyelv, amely az adott időpontban a legjobban jellemzi az egyén karrierjét). Ezt alapul véve 6 fő csoportot különböztethetünk meg:

  • Az első csoportba tartoznak azok, akik fő csak tanulnak (inkább a fiatalok).
  • A következő kategória tagjai már dolgoznak is tanulmányaik mellett.
  • Vannak, akik fő tevékenységüket tekintve csak dolgoznak (inkább az idősebbek).
  • Többen részmunkaidőben dolgoznak (Magyarországon kevésbé jellemző).
  • Egy másik csoport gyermekneveléssel foglalkozik.
  • NEET fiataloknak (not in employment, education or training) hívjuk azokat, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak.

Mint látható, jelentős eltéréseket mutatnak a csoportok, azonban fontos megemlíteni, hogy egy adott fiatal, az évek során fokozatosan lépked egyik kategóriából a másikba, ez hozzátartozik a természetes fejlődési folyamatokhoz.

Ami azonban problémát jelenthet, az a NEET státusz berögződése, ami negatívan befolyásolja a karrierút minőségét.

Hiszen az is világosan látszik a kutatásokból, hogy ennek a csoportnak a tagjai a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően, illetve ők a legkevésbé motiváltak.

Az elmúlt időszakban komoly előrelépés történt a NEET ifjúság számarányának csökkentésében. A 2018-ban közzétett ifjúságkutatás kimutatja, hogy a 15–29 évesek foglalkoztatási viszonyait tekintve a magyar fiatalok az európai rangsor középmezőnyében foglalnak helyet, ami nagy fejlődésnek számít a korábbi időszakokhoz képest. 2012 és 2016 között több országban jelentősen nőtt az ifjabb nemzedékek foglalkoztatási rátája, azonban Magyarország ebben a tekintetben is kiemelkedik: az egész Unióban hazánk produkálta a legmagasabb, 10 százalékpontos, növekedést.

A foglalkoztatás növekedése tehát láthatóan elősegítette a NEET fiatalok számának csökkenését.

A magyar fiatalok tehát alapvetően heterogén csoport, amelyet nem szabad egységként kezelni. A fő tevékenységek megkülönböztetése segíthet leginkább megérteni az egyes korosztályok és társadalmi rétegek különbségeit. Ez az első lépés a fiatalokat érintő problémák megoldása felé.