Még mindig a vakáció emléke!
Milyen kár! Vége a vakációnak. De jó visszagondolni rá! Most elmesélem, hogyan telt az én nyári szünetem.
Az első két héten napközis úszótáborba jártam. Utána a szüleimmel, a szabadságuk első hétvégéjén a Gyömrői Tófürdőhöz mentünk. Először még hidegnek éreztem a vizet, de idővel megszoktam és már ki sem akartam jönni belőle. Volt vízicsúszda, igaz bár, hogy nem az az óriási, ami a nagyobb strandokon szokott lenni. Lecsúsztam ülve, hason és háton is, ami borzasztó volt, mert az orromba meg a számba ment a víz. Amikor elmentünk már sötét volt, és megcsodálhattuk, amint mécseseket és lámpásokat engednek a vízre. Varázslatosan szép volt!
Aztán a nyár folyamán sok barátnőm jött át hozzánk és én is meglátogattam őket. A legkülönlegesebb vendégem Teréz volt, a 25 éves sztyeppi teknős. Annamária, Anyukám kollégája bízta rám kedvencét míg nyaralt. Ennek nagyon örültem, mert már régóta tervezem, hogy egyszer én is tartok majd szárazföldi teknőst. Így megismerhettem a teknős szokásait és étrendjét.
Július végén Anyukám barátai meghívtak minket a Balatonra egy hétre. Ám csak én és Anya tudott végig maradni, mert Pihe, a cicánk és Porci, a kutyánk teljesen egyedül maradt volna, ha Apukám nem megy haza ellátni őket.
Otthon a nagy melegben sokat rendezkedtünk a ház körül, a kertben, még egy bútort is készítettünk nekem.
Az utolsó héten lovastáborban voltam, és véghez vittem az első három esésemet, ráadásul rakoncátlan pónikról.
A szünet záró vasárnapját a Palatinuson töltöttük. Végigmentünk majdnem az összes medencén, majd Apával elhatároztuk, lecsúszunk egy óriási, zárt vízicsúszdán. Kivártuk, míg sorra kerülünk a kötelező úszógumiért, ami nyolcas formájú, azaz két személyes volt. Amikor csúsztunk Apa előrelökött minket, hogy gyorsabb legyen az iram, s JAJJ egyszercsak megcsúszott a keze, az úszógumi meg Puff, neki a csúszda falának, s majdnem felfordultunk! Végül szerencsére simán leérkeztünk.
Ez volt az én vakációm. Talán el tudnám viselni, ha lenne még belőle három hónap!