A Nap melegen sütött, a rádióbemondó 37 fokot jósolt erre a napra.

Bence elszomorodott.

Az időjárás még a vakáció emlékeit idézte, de a naptár már az iskolakezdést jelezte. Az év nyitó ünnepséget követően elfoglalta helyét az iskolapadban, kinézett az ablakon. Eltűnődött. De jó volt Balatonfüreden nyaralni! Bárcsak most ott lehetnék! Apával és anyával fürödhetnénk, labdázhatnék a Balaton selymes, hűs vizében. Kirándulhatnánk Salföldön, biciklizhetnénk a Káli-medencében, megállva Kékkúton forrásvizet kortyolnánk. Megmásznánk Hegyeskő meredek szikláit.

Vajon hogy vannak a kismalacok, akikkel útközben találkozott? Biztosan fekszenek a hűvösben, a ház mellett az út porában. Túrják a földet naphosszat, míg a villanypásztor a fenekükbe nem csíp. Akkor lesz nagy visítás! 

                    Szívesen cserélne most velük. Inkább lenne kismalac az út porában, mint diák az iskolában. Kicsöngettek.