Interjú egy Youtube-sztárral: Kristensen Júlia, avagy Infinite Inspiration

Youtube-sztárunk egészen kicsi kora óta próbálgatta a billentyűket. Nem csoda, hiszen ereiben igazi zenész vér csörgedezik. Édesanyja énekesnő, édesapja harmonikaművész. A zene teljesen leköti, ha játszik a zongoráján, úgy érzi, egy másik világba csöppent. Júlia az embereknek azt akarja megmutatni, hogyha van bennük egy kis tehetség vagy elszántság, akkor próbálják ki a művészeteket, mert rengeteg tapasztalatot fog adni.

Mit takar a művészneved, az Infinite Inspiration?

A név nem valami rövid, de legalább igaz. Nálam az inspiráció végtelen, mindig ott van mindenben, mindig jön.

Mik a hobbijaid?

Elsősorban a zeneszerzés. Nagyjából 7 éve tanulok profibb szinten zongorázni. Elsőben kezdtem el, magántanárhoz is jártam. Mindig a gondolataimat, érzéseimet reprezentálom a billentyűkkel, gondolok valamire, aztán az ujjaim „beszélnek”. Van, hogy csak leülök a zongorához, fölnézek, és ott is van a zene. Sosem kottázom le a szerzeményeimet, mindig megjegyzem. Szóval, amikor megkérdezik, hogyan szerzek zenét, akkor azt válaszolom, hogy magam sem tudom, csak így megtörténik. Néha verseket is írok, bár, ez ritkábban fordul elő, mert a zene mégis közelebb áll hozzám.

Mennyi idő, ameddig megírsz vagy megtanulsz egy darabot és egy koreográfiát?

Attól függ, mennyire koncentrálok a darabtanulásra. Ha nagyon rászánom magamat, akkor 1-2 nap, de ez csak klasszikus daraboknál van így. Amikor jön egy dallam, csak hagyom játszani az ujjaimat, és amikor hallom, hogy ilyen dallam még nem volt, ez valami új lesz, akkor elkezdem tovább fejleszteni. Hallom magamban a zenét, tehát hogy van-e eleje, közepe, vége, így lassan kialakul a fejemben egy szerzemény. A Lost rainbow fél óra alatt született meg, ami azért furcsa, mert ez általában nem így szokott lenni. Lehet hallani, hogy a szerzeményeimet nem csak zongorával prezentálom… Vettem egy szintetizátort, és azzal színezem ki őket egy kicsit.

Nemcsak a billentyűket, az ecsetet is profin kezeled…

Igen, nagyon szeretek festeni is! Gyerekkoromban folyamatosan lovakat rajzoltam grafittal, és rajzórán is csak lovakat rajzoltam. Ezzel mindenkit megőrjítettem. J Majd beleszerettem egy pasztellfestős videóba a Youtube-on. Nagyon megtetszett. Először hagytam, hogy érjen ez a dolog magamban, tehát nem vettem azonnal krétát, és nem próbáltam ki, csak néztem a videót, egészen addig, ameddig valami azt nem súgta, hogy ,,Na, ez menni fog!” Megvettem a pasztellkrétákat, kipróbáltam őket, és tényleg ment. Született is jó pár képem, ami természetesen fent van Facebookon. Így kezdődött a pasztellművészet. Az olajfestés szintén egy videóval kezdődött, amit KevinOilPainting tett közzé. A videó kisugárzása tetszett meg igazán. Nézegetni kezdtem, aztán anyuval vetettem olajfestéket. Kipróbáltam, és örülök neki, mert szerintem nagyon jól megy. 

És hogy volt azzal a házi légkondival? J

A barkácsolás is közel áll hozzám, így ha néha eszembe jut valami, azt próbálom megformálni. Egyszer sikerült egy házi készítésű légkondit készítenem, a videó fent van a Youtube-on is. Egy dobszerelésen is dolgoztam, lábas fedelekből. Nagyon jól működött. J Elismerem, furcsa ötleteim szoktak lenni, a barátaim is mindig nevetnek rajta.

Ki, vagy mi inspirál?

Személy ritkán inspirál, ez leginkább akkor van, amikor zenét szerzek. Sosem tudom, mi fog inspirálni, néha egy gondolat, néha egy esemény… Táncosként (Merthogy az is… - a szerk.) valamilyen módon Justin Bieber inspirált. A táncmozdulatai fogtak meg. Alapjáraton nem szerettem őt, régen én is vakon ítélkező voltam. Aztán, egyszer megnéztem egy koncertvideóját, és észrevettem, hogy egész nap az egyik szám megy a fejemben, amit hallottam. Meghallgattam megint és megint. Rájöttem, hogy egy nagyon jó előadó művész, energiát áraszt a színpadon. Tulajdonképpen ezért kezdtem táncolni. A táncolás is autodidakta dolog, Youtube-ról nagyon ritkán nézek komplett tánc videókat, legfeljebb csak egy-egy mozdulatot, hogy belefűzzem azokat is a koreográfiámba. A legutóbbi ilyen videómat 3 nap alatt raktam össze, az az előttit 1-2 hét alatt. Attól függ, hogy mennyi időm jut rá. Viszonylag hamar sikerülni szokott, csak jön magától… Szeretném, ha a klipjeim összeszedettek lennének, nem csak spontán mozdulatok.

Honnan jött a videózás ötlete?

2012. december 8-án hoztam létre a csatornámat. A legelső videóm – magam sem tudom, miért - a kutyusomról szól. Próbálkoztam a vlogolással (videó blogolás), de az nem az erősségem, ezért abbahagytam. A zenéimet kezdtem feltölteni, csak ugye a Youtube-társadalom nagy része inkább Game-play videókat nézeget. De nagyon örülök, hogy van egy kis közösség, akikkel megoszthatom a videóim.

Vissza szoktad nézni a videóidat?

Igen, mindig visszanézem őket, abból a célból, hogy leellenőrizzem, van-e benne hiba. Amikor neveztem a Mutasd magad, Youtube-sztár! versenyre, akkor történt meg velem, hogy már készen voltam határidőre a videóval, és utána vettem észre, hogy van benne egy elég súlyos hiba. Sajnos nem mentettem el a projekt-fájlt (ebben lehet változtatni a videón), hát kezdhettem elölről. Onnantól kezdve mindig visszanézem a videókat.Bevallom, szoktam hallgatni a saját zenéimet is. A dance-cover-öket is szeretem visszanézni, a legutolsó Jason Derulo-ra készült.

Hogy reagálsz a rosszindulatú kommentekre? Egyáltalán vannak ilyenek?

Nem, eddig nem találkoztam rosszindulatú kommentekkel, talán csak negatív, de építő kritikával, amelyet természetesen elfogadok. Minden embernek joga van véleményt alkotni, persze, vannak bunkó emberek, de velük nem érdemes foglalkozni. A pozitív visszajelzéseknek nagyon szoktam örülni, akkor tudom, hogy nem hiába csinálom ezt.

Van kedvenc youtubered?

Igazából nincs kedvenc videósom, ez vonatkozik a zongoristákra is. Attól félek, megmarad egy dallam a fejemben, és nehéz feldolgozni, hogy ne azt zongorázzam, mert akkor plágium lesz belőle.

Melyik a saját kedvenc szerzeményed?

Láttam, nagy sikert aratott a Miss you, de nem mondhatnám, hogy ez a kedvencem, igazából az Endurance, és az Appearance. Na meg, a Lost rainbow! :)